A weboldal a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
A böngészés folytatásával jóváhagyod a sütik használatát személyre szabott ajánlatok, valamint statisztikai adatok gyűjtése céljából. További információ





Kezedben az irányítás! Pulzusmérés funkcionális köredzésen

Kezedben az irányítás! Pulzusmérés funkcionális köredzésen


Emlékszel az utolsó edzésedre, amikor már fújtatva csináltad a sorozatot, és fogalmad sem volt, hogy épp a szervezeted határait feszegeted, vagy simán csak elfáradtál? Nem vagy egyedül, a legtöbben úgy edzenek, hogy nem tudják, mi zajlik pontosan a testükben.


Ez funkcionális köredzésen különösen igaz: a váltakozó intenzitású gyakorlatok közben sokszor elvész az a jelzés, amit a szervezet folyamatosan küld. A jó hír viszont az, hogy ha foglalkozol egy kicsit a pulzusmérés kérdésével, pontosan képben leszel, hogyan edzel, hogyan fejlődsz, és hogyan kerülheted el a felesleges túlterhelést.

Mi is az a pulzuszóna, és miért fontos?

Edzés közben a szív gyorsabban dolgozik, hogy elegendő oxigént juttasson az izmokhoz, de nem mindegy, mennyivel gyorsabban – és itt jönnek képbe a pulzuszónák!

A pulzuszóna nem más, mint a szívverések percenkénti számának egy adott tartománya, amelyhez meghatározott fiziológiai állapot tartozik. Az egyes tartományokban a szervezet más és más energiarendszert használ, más arányban égeti a zsírt és a szénhidrátot, más mértékben terheli a szív- és érrendszert.

A pulzuszónák meghatározásának kiindulópontja a HRmax, vagy a maximális pulzus, melyet a 220 mínusz életkor képlettel becsülnek meg, de egyénenként jelentősen eltérhet.

Az 5 zóna, amit érdemes ismerned:

  • 1. zóna (50–60% HRmax): Ez a bemelegítés és az aktív regeneráció tartománya, ahol az alacsony terhelés mellett a szervezet szinte kizárólag zsírt használ energiaforrásként.
  • 2. zóna (60–70% HRmax): Az aerob alap zónája, amelyet hosszú távon az állóképesség fejlesztésének egyik leghatékonyabb tartományaként tartanak számon.
  • 3. zóna (70–80% HRmax): Itt zajlik az aerob-anaerob átmenet, ahol a közepes-magas intenzitás mellett a szénhidrát egyre nagyobb szerepet vesz át az energiatermelésben.
  • 4. zóna (80–90% HRmax): Az anaerob küszöb körüli erős terhelést tejsavgyülemlés kíséri, ezért ezt az intenzitást csak rövid ideig lehet fenntartani.
  • 5. zóna (90–100% HRmax): Ez a maximális erőfeszítés zónája, amely a robbanékony, sprint jellegű mozdulatokat jelenti, és szintén csak rövid ideig tartható fenn.

Egy funkcionális köredzésen jellemzően a 3–5. zóna között mozog a pulzus, attól függően, hogy éppen milyen a gyakorlatok intenzitása és mennyi a pihenőidő.

Hogyan mérd a pulzusodat?

Azt gondolnád, elég csak figyelni magad, mennyire fáradsz el, de a szubjektív erőkifejtés-érzet sokszor megtévesztő. Valaki egy adott terhelésnél teljesen kifullad, más ugyanazt lazán nyomja – mégis előfordulhat, hogy pulzusban közel azonos értékeket mutatnak.

A legpontosabb a mellkasi pulzusmérő szíj, amely elektromos impulzusokat érzékel, így szinte EKG-pontosságú adatot ad. Bár valamivel kevésbé precíz, jóval kényelmesebb megoldás az optikai pulzusmérő, amit a legtöbb okosóra és sportóra használ – ez érzékeli a bőr alatti véráramlást, és ebből számít percenkénti szívverést.

Mit mondanak a számok az edzés után?

Az adatok sokat elárulnak a fejlődésedről. Ha hasonló intenzitású edzéseken hétről hétre alacsonyabb pulzussal teljesítesz, az egyértelmű jele az állóképességed javulásának. A szív hatékonyabban dolgozik, kevesebb erőfeszítéssel szállítja az oxigént.

Ugyanilyen figyelemre méltó mutató a pulzusvisszatérési idő: minél rövidebb idő alatt éri el újra a pulzusod a normális tartományt, annál jobb az általános kondíciód. Ezeket az adatokat a legtöbb sportóra automatikusan rögzíti – érdemes tehát rendszeresen visszanézned.

Miért ne eddz mindig maximumon?

Az 5. zónában töltött idő rendkívül megterhelő az idegrendszer és az izmok számára. Ha az edzések nagy részét ebben a tartományban töltöd, nem kap elég időt a szervezet az alkalmazkodásra, és ez sérüléshez, túledzéshez, teljesítménycsökkenéshez vezet.

A profi sportolók edzéstervei sem véletlenül épülnek az úgynevezett polarizált modellre: az edzések nagy részét közepes intenzitáson töltik, és csak kisebb hányadában dolgoznak 5. zónás pulzussal. Egy jól felépített funkcionális köredzésen pontosan ez érvényesül – anélkül, hogy neked bármit is tervezned kellene.

A pulzusod nem hazudik – csak figyelj rá!

Ha eddig ösztönösen edzettél, a pulzuszónák megismerése alapvetően változtathatja meg, ahogy a saját teljesítményedre tekintesz. És a funkcionális köredzés erre remek terep!

Óráinkon gondosan összeállított, magas intenzitású erő-állóképességi programra számíthatsz, amelyet könnyű követni – akár kezdőként is. Mérd a pulzusodat, figyeld a zónákat, és nézd meg, hova jutsz el pár hónap alatt! Várunk az első órán!